Könyv Blog

Régóta olvasunk Drábik János könyveket. Az első könyv amit olvastam tőle, az Uzsoracivilizáció c. könyv volt. Akkor döbbentem rá, hogy vannak olyan források és emberek akik olyan információk és ismeretek birtokában vannak amiket nyitott elmével kell fogadni, hisz attól hogy eddig nem tudtunk róla az még léteznek és valósak. Eleinte klasszikus összeesküvés elmélet hangulatom volt, amikor a könyvet olvastam, de idővel egymástól teljesen független forrásokból is sikerült megerősíteni, hogy amit olvastam, az valóban a dokumentált igazság. Dr. Drábik János utoljára kiadott könyve a Világdemokratúra arra ihletett, hogy más emberek számára is hozzáférhetővé tegyem azok at az információkat amiket rólunk írt a szerző és nekünk Magyaroknak is szólnak. A blog főként ebből a könyvől publikál és merít tartalmat. Ahogy haladok a könyvvel, folyamatosan megosztom az olvasottakat. Kellemes olvasást. Köszönjük a Gold Book kiadó engedélyét a könyv részleteinek nyílvánossá tételéhez.

Mennyibe kerül Magyarországnak az EU-tagság?

2006.11.30. 14:23 | Eyes_ | 1 komment

Címkék: magyarország eu figyelönet bogár lászló

Független gazdasági elemzők (pl. Varga István, Bogár László, Lóránt Ka­roly, Z. Kárpát Dániel, Zágrábi László, Tellér Gyula és mások) az igazsá­got keresve kísérletet tettek annak számszerűsítésére, hogy mennyit fizet Magyarország az Európai Uniónak, és ténylegesen mennyit kap onnan. A budapesti kormány 1994-ben kötött megállapodást az EU-val, amely az 1994. évi I. törvény formájában került be a magyar törvények közé. Ennek értelmében Magyarország a fejlődő országokhoz hasonló elbírálásban ré­szesült, azaz ipari termékeinek jelentős része vámmentesen juthatott az EU piacaira. Ugyanakkor az EÚ-ból hazánkba importált ipari termékek vámkötelesek voltak. Ezt követően azonban olyan ütemű és mértékű vámleépítést kényszerített Magyarországra az EU, hogy következménye­ként a normális — évi kétmilliárd dollár — cserearány-veszteségen felül további irreális cserearány-veszteséget kellett a magyar államnak és gazdaságnak elszenvednie. Az EU-ból érkező import mennyisége 1994-től 2003-ig a 2,7-szeresére nőtt. Ennek ellenére a vámbevételek bruttó ősz-szege az egytizedére csökkent.

A vámleépítés következtében a magyar gazdaságot óriási veszteség ér­te, mivel a vámbevételek összege rohamosan csökkent. 2003-ra már 1364 milliárd forint összegű kiesés jelentkezett. Ennek következtében nőtt a magyar adófizetők terhe, másrészt kevesebb pénz jutott az egészségügyre, a nyugdíjra, valamint az infrastruktúra fejlesztésére.

Magyarország érthetetlen módon engedett az EU követelésének és hozzájárult az útadó formájában bevezetett úthasználati díj elengedé­séhez. Az EU előírta, hogy a Magyarországon áthaladó kamionok után 3 Ft/tonnakilométer díjat kell fizetni. Ezt a díjat a forint és az (akkor még EU elszámolási egységet képező) ECU árfolyamváltozásával arányosan emelik. Az EU illetékesei elérték, hogy ténylegesen ne fizessenek a Ma­gyarország által nyújtott útszolgáltatásért. Az úthasználati díj egyoldalú el­engedése miatt Magyarország cserearány-vesztesége tovább nőtt. Ez nem­csak környezeti károkat okozott, de a több baleset miatt bekövetkezett emberi áldozatok száma is nagymértékben növekedett. A közúti áruszállí­tás ugyanis harmincháromszor balesetveszélyesebb, mint a vasúti.

Az EU Fehér Könyve szerint az Európai Unióban 2000-ben több mint 40 000 ember halt meg, és 1,7 millió sérült meg közúti balesetekben. A közúti balesetek közvetlenül mérhető költsége 45 milliárd euró. A köz
'vetett költségek ennél három-négyszer magasabbak. Az éves költség 160 milliárd euróra tehető, ami az EU bruttó nemzeti össztermékének 2%-a. Az EU-n belül a mobilitás, így az áruk szabad áramlása fontosságban megelőzi az emberi élet és a környezet védelmét.

Az úthasználati díj kieséséből származó magyar veszteség 1992 és 2003 között 3,5 milliárd eurót tett ki. Más szóval ekkora összeggel tá­mogatta Magyarország az EU-nak azt a prioritását, hogy az áruk teljesen szabadon mozoghassanak. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországnak elő kellett segítenie a súlyos károkat okozó egyenlőtlen cserét. A közúti áruszállítás támogatásával egyidejűleg jelentős pénzeszközöket — összesen 1340 milliárd forintot - vontak el a vasúttól. Ezzel megsokszorozták a vasút hátrányos helyzetét, noha a vasúti szállítás sokkal jobban kíméli a környezetet. A MÁV-nak még a legalapvetőbb fenntartási eszközei sem voltak biztosítva. 2003-ra is csak hitelből tudta működési költségeit bizto­sítani.

A délszláv háború miatt vállalt embargó is súlyos károkat okozott a vasúti szállításnak. A külföldi kamionok szinte ingyen használhatták, és ma is aránytalanul olcsón használhatják a magyar közutakat. Már olvashattunk híreket arról, hogy a tönkretett vasutat potom pénzért akarják privatizálni, ami alatt természetesen a külföldieknek való áron aluli kiárusítás értendő. Az EU vasútpolitikájának része a vasúttársaságok „államtalanítása", azaz privatizálása.

A délszláv háború és az embargó betartása miatt Magyarországot há­rommilliárd dollár kár érte. Ez az összeg kamatokkal növelve meghalad­ja a hárommilliárd eurót. Üres ígéret maradt, hogy Magyarországot majd kárpótolják az elszenvedett embargós károkért.

Összegezve az 1994 és 2003 közötti időszak adatait, az egyoldalú vám­leépítés következtében Magyarország 29 milliárd euró vámbevételtől esett el, továbbá 3,5 milliárd eurónak megfelelő összegű úthasználati díjat engedett el. Ebből a 32,5 milliárd eurót kitevő összegből le kell vonni azt, amit a PFIARE, az ISPA és más EU-s támogatások keretében Magyaror­szág kapott. Az összes ilyen címen befolyt összeg 1,4 milliárd euró. Ráadá­sul ennek az összegnek is a jelentős részét EU-beli vállalatok és szakértők kapták.

Az EU-csatlakozás 2004 külügyminisztériumi kiadvány kiinduló adatait használta Zágrábi László az EU-csatkkozás költségeit elemző, 2003-ban megjelent tanulmányában. A hivatkozott KÜM-dokumentum szerint a várható támogatások bruttó összege az EU költségvetésében 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurót tesz ki. A tényleges kifizetési előirányzat azonban csak 3,65 milliárd eurót tartalmaz. Ez is a várható kifizetés felső határát jelöli. A legilletékesebb szakértő, Balázs Péter - egyetemi tanár, kő rabban EU-biztos, ma EU-főtisztviselő - közölte, hogy 2004 és 2006 kö­zött ötmilliárd euró a Magyarország számára leköthető pénz, amelyből az unió eddigi bővítési tapasztalatai szerint hárommilliárd eurót hasznai fel az ország (FigyelőNet, 2003. 03. 21., MTI-ECO).

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagdemokratura.blog.hu/api/trackback/id/tr2720205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drabikanyagok · http://drabikanyagok.blogspot.com 2010.11.14. 18:09:26

D R A B I K A N Y A G O K . blogspot . com -on a pénzoligarchia nagyjai és központjai. Lassan töltődik, de nagyon korrekt.

Írj a HírTV-nek hogy hívja meg Drábik Jánost egy sorozatra és a helyi politikusodnak, hogy foglalkozzanak a pénzkibocsátás és a monetáris és fiskális jogok teljes de facto és de juro államosításával, központi bankokat szüntessék meg vagy de facto is államosítsák.

drabikanyagok.blogspot.com
süti beállítások módosítása