Az EU-támogatás pénzügyi folyósítása utólagos, így jelentős hitelezési többletköltség jelentkezik. Az áfa új információs rendszere is többletteherrel jár. Az EU visszaosztott - és megtévesztőén „támogatásnak" nevezett — pénzeinek a megszerzése is többletköltséget jelent. Ehhez még hozzájárul az EU-jogharmonizáció, amely a GDP 2-3 százalékát is elérheti, ugyanakkor ez a költség a piaci versenyképességben nem realizálható. Több esetben a jogharmonizáció a magyar cégek versenyképességét rontotta.
Zágrábi László tanulmánya a költségvetésnek az EU-csatlakozás következtében előálló veszteségét a 2004-től 2006-ig terjedő időszakra 1227 milliárd forintra becsülte. Ha összegezzük az eddig ismertetett számokat és becsléseket, akkor megállapíthatjuk, hogy Magyarországnak az EU-csatlakozás előkészítése 1991 és 2003 között 8866 milliárd forint veszteséget hozott. 2005-ben és az azt követő években évi 1446 milliárd forint veszteséget okoz az, hogy Magyarország az EU tagja lett.
